A Lakásszövetkezeti törvény szerint:
37. § (1) A tagsági viszony megszűnik, ha:
a) a tag meghal, vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik;
b) a tag a lakásszövetkezetből kilép;
c) a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik;
d) a tagot kizárják;
e) a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
Ezek közül egy sem alkalmazható!
Az október 19-i összejövetelen dr. Baksai Ferenc ügyvéd nagyon jól és korrektül foglalta össze, hogyan lehet megszüntetni szövetkezeti tagsági viszonyt. A tagot megvádolni valamivel, az igazgatóság elé idézni, ott ismertetni a vádat, majd meghallgatni a védekezést, határozatot hozni, amely bíróság előtt megtámadható. Ha a bíróság másodfokon jóváhagyja a kizáró határozatot, akkor válik jogerőssé.
Én nem hiszem, de állítólag – például Nagy Árpád gondnok emailje szerint - az agresszív botcsinálta jogásznak (aki nem csak fenyegetőzik pofa betöréssel, hanem ténylegesen fizikai erőszakot is alkalmaz) sikerült valamilyen módon megváltoztatni dr. Baksai álláspontját. Az ügyvéd úr akármennyire nem foglalkozott lakásszövetkezeti ügyekkel, hanem csak mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek adott jogi tanácsot és MSZP tagsági ügyekben van otthon, azt nyilván vallja, hogy justizmord negyven évre visszamenőleg megkísérelni szövetkezetből kizáró határozatot hozni.
Azt a kételyt, hogy az Alapszabály nem ismeri a haszonélvezeti jogot, az alábbi okfejtés cáfolja:
Az Alapszabály VIII. fejezetében hivatkozik a Lakásszövetkezeti törvényre, mint magasabb jogszabályra, amely 1. § (2) bekezdésében kimondja:” Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
A Polgári Törvénykönyv 5:149. § (3) szerint „A haszonélvező viseli a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.” A dolog jelen esetben minden haszonélvezettel terhelt albetét.
A Ptk. 5:152. § (5) szerint: „A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.” Nyilvánvaló, ha a haszonélvező(k) a birtoklás és a használat jogát teljes mértékben gyakorolják és a költsége(ke)t is ő(k) fizet(k) az adott lakrész tekintetében nem lehet korlátozni tanácskozási és szavazati jog(uk)at.