Kaposvári Törvényszék Cégbírósága

Cgt.14-20-000269/13

A Kaposvári Törvényszék Cégbírósága a Cg.14-02-000773 számon bejegyzett TÁTIKA Üdülőfenntartó Szövetkezet (8630 Balatonboglár, Március 15. tér 6-8.; adószáma: 10119099-1-14) cég ellen hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban meghozta a következő

V É G Z É S T

A bíróság megállapítja a társaság jogszabálysértő működését, egyben törvényességi felügyeleti intézkedésként a legfőbb szerv - szövetkezet közgyűlése - összehívására Gazda Sándor Endréné volt vezető tisztségviselőt rendeli ki.

A társaság a legfőbb szervi ülést legkésőbb 2021. február 15. napjáig köteles megtartani. A közgyűlésen meghozott határozatok alapján a cégbírósághoz a változásbejegyzési kérelmet legkésőbb 2021. március 15. napjáig köteles benyújtani.

A legfőbb szerv - közgyűlés - kötelező naprendi pontjai:

1./ Javaslat a szövetkezet igazgatósági tagjainak és az igazgatóság elnökének személyére.

2./ Az igazgatósági tagok és az igazgatósági elnök megválasztása.

3./ Javaslat a felügyelőbizottsági tagok és a felügyelőbizottság elnökének személyére.

4./ A felügyelőbizottsági tagok és a felügyelőbizottság elnökének megválasztása.

5./ Javaslat a szövetkezet alapszabályának módosítására abban a körben, hogy a szövetkezet közgyűlését a székhelyétől eltérő címen is megtarthatja-e.

6./ Szükség esetén a fentiek szerinti alapszabály módosítása.

Figyelmezteti a bíróság társaságot, hogy a további mulasztás esetén - amennyiben a törvényes működését a jelen végzésben meghatározott határidőn belül nem állítja helyre - a működéstől eltiltja, egyben megszűntnek nyilvánítja és elrendelni a kényszertörlési eljárása megindítását.

Kötelezi a társaságot, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az állami adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt időben és módon - 100.000.- Ft (azaz: egyszáz-ezer forint) törvényességi felügyeleti illetéket.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Kaposvári Törvényszék Cégbíróságánál 1 (egy) példányban elektronikus úton benyújtható fellebbezésnek van helye. A fellebbezéshez csatolni kell a fellebbezési illeték (30.000.- Ft) elektronikus úton történő megfizetését igazoló MÁK igazolást. A Pécsi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező. Ha a fellebbezést előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

I n d o k o l á s:

A bíróság 2006. évi V. törvény (Ctv.) 76.§ (1) bekezdés a./ pontja szerinti jogkörében eljárva, a Ctv. 74.§ (1) bekezdés b./, c./ és d./ pontjai alapján hivatalból kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a társasággal szemben tekintettel arra, hogy a cégjegyzék 13/19. alrovata hatályos adatként tartalmazza Gazda Sándor Endréné vezető tisztségviselő adatát, holott nevezett jogviszonya lemondással a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés d./ pontja alapján megszűnt. A már nem valós adat sérti a cégnyilvántartás közhitelességét, a cég működése pedig az új vezető tisztségviselő megválasztásának, illetve ezen adatok cégjegyzéki átvezetése hiánya okán jogszabálysértő (Ctv. 22.§ (1) bekezdése és Ctv. 74.§ (1) bekezdés b./ és d./ pontjai).

A cég cégjegyzéke a 15/26, 15/27 és 15/30 alrovatokban hatályos adatként tartja nyilván a felügyelőbizottsági tagok adatait, holott nevezettek jogviszonya a Ptk. 3:26.§ (5) bekezdése szerint alkalmazott Ptk. 3:25.§ (1) bekezdés d./ pontja alapján megszűnt, a határozott jogviszonyuk lejártát megelőzően. A már nem valós cégjegyzéki adatok sértik a cégnyilvántartás közhitelességét, a cég működése pedig jogszabálysértő, mivel a megváltozott adatok törlése iránt, a Ctv. 50.§ (1) és (5) bekezdése szerint alkalmazott Ctv. 34.§ (1) bekezdése szerinti határidőben változásbejegyzési kérelmet nem terjesztett elő, illetve azt a nyilvántartó bíróság nem vezette át (Ctv. 22.§ (1) bekezdése és Ctv. 74.§ (1) bekezdés b./ és d./ pontjai).

A cég működése jogszabálysértő, mivel legfőbb szervi üléseinek összehívásakor nem tartja be a működésére irányadó, Ptk. 3:17.§ (4) és (5) bekezdéseiben írt szabályokat. Az anyagi jogi főszabály alóli eltérést hatályos alapszabálya sem engedi. Ezen anyagi jogi szabály figyelmen kívül hagyása a közgyűlésen meghozott határozatok érvénytelenségét eredményezi - nincs 100%-os részvétel a közgyűlésen -, mivel a nem szabályosan összehívott legfőbb szervi ülés érvényes határozatot csak a Ptk. 3:17.§ (6) bekezdése esetében hozhat. Az ilyen közgyűlési határozatokon alapuló változásbejegyzési kérelem változás alapjául nem szolgálhat, azt a nyilvántartó bíróságnak el kell utasítania. (Ctv. 74.§ (1) bekezdés c./ és d./ pontjai)

A bíróság a Ctv. 80.§ (1) bekezdése szerinti felhívást tartalmazó végzést kibocsátotta, azt a cég cégkapuján 2020.08.28. napján letöltötte, így az szabályszerűen kézbesítésre került.

A társaság a bíróság felhívására a törvényességi felügyeleti eljárásban előterjesztett beadvánnyal észrevételt nem tett, a cégbírósághoz változásbejegyzési kérelmet a mai napig nem nyújtott be.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a társaság a jogszabálysértő állapotot megkívánta szüntetni, hiszen 2020. szeptember 12. napjára - bár nem szabályosan - Gazda Sándor Endréné volt vezető tisztségviselő összehívta a közgyűlést és a meghívóban feltüntetett napirendi pontok között az új vezető tisztségviselő (tisztségviselők) és a felügyelő bizottsági tagok megválasztása is szerepelt. Ráadásul a közgyűlés szabályszerűen a székhelyére került összehívásra. Azonban Gazda Sándor Endréné - lemondása miatt - jelenleg nem vezető tisztségviselő és figyelemmel a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 317.§ (1) bekezdésére a közgyűlés összehívására nem jogosult. Erről a bíróság Cgt. /7 sorszámú végzésével a társaságot tájékoztatta, erre tekintettel a közgyűlés nem került megtartásra.

A társaság változásbejegyzési kérelmet sem tud benyújtani, hiszen a társaságnak jelenleg nincs vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja. Jogi képviselő részére meghatalmazást képviseletre jogosult személy hiányában a társaság nevében senki nem tud adni.

A fentiek miatt a társaság a jogszabálysértő állapotot megszüntetni nem tudja. A Ctv. 72.§ (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A cégbíróságnak nem célja az, hogy egy működni kívánó cég, társaság megszüntetésre, majd törlésre kerüljön. A Ctv. 81. § (1) bekezdése értelmében a törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően alkalmazza a jogszabályban meghatározott intézkedéseket. A társaság jelenleg olyan patthelyzetbe került, amit önmaga képtelen megoldani, ezért a bíróságnak azon intézkedést kell alkalmaznia, ami a jogszabálysértő állapot megszűnéséhez vezet. Erre tekintettel nem tartotta indokoltnak a társasággal szemben a pénzbírság kiszabását (Ctv. 81.§ /1/ bekezdés b. pont), ugyanis a jogszabálysértő állapot megszüntetése a pénzbírság hatására sem lehetséges. Nincs lehetőség a Ctv. 81.§ (1) bekezdés c. és e. pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazására sem.

Így csak a Ctv. 81.§ (1) bekezdés d./ pontjában írt intézkedés alkalmazására van lehetőség. A Ctv. 81.§ (1) bekezdés d./ pontja szerint, ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki. Ezen intézkedés leginkább akkor alkalmazandó, ha nincs arra jogosult személy, aki a legfőbb szerv ülését összehívja, ugyanakkor a törvénysértő helyzet csak a legfőbb szerv határozatával szüntethető meg, továbbá várható, hogy az összehívott legfőbb szerv olyan döntést hoz, mellyel a cég törvénysértő működése megszűnik. A bíróság álláspontja szerint jelen esetben csak ezen intézkedés alkalmazásával lehet a jogszabálysértő állapotot megszüntetni.

Ugyanakkor a bíróságnak arról is döntenie kellett, hogy ezen intézkedés alkalmazásakor maga hívja össze a legfőbb szervi ülést, vagy arra megfelelő személyt rendel ki. Elsődlegesen célja az volt, hogy a legfőbb szervi ülést maga hívja össze, ezért a társaságtól a tagnyilvántartást be is szerezte. Azonban a rendkívüli és állandóan változó jogszabályi környezetre tekintettel erre lehetőség nincs. A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok betartásával kell a legfőbb szervi ülést megtartani, ugyanakkor a szabályozás folyamatos változása miatt az összehívásról nem tudott intézkedni, tekintettel arra, hogy a bíróság által célul kitűzött időpontokra a szabályok mindig megváltoztak. Ezen felül azt is vizsgálni kell, hogy a legfőbb szervi ülés - a rendkívüli szabályokra tekintettel - elektronikus hírközlési eszköz útján megtartható-e. Így a bíróságnak arra a következtetésre kellett jutnia, hogy a legfőbb szerv összehívásáról dönteni nem tud.

Egyetlen olyan intézkedési lehetőség maradt mellyel a cég törvénysértő állapota megszüntethető, hogy a legfőbb szerv összehívására megfelelő személyt rendel ki. A törvény tételesen nem határozza meg a feljogosítható személyek körét, leginkább a tag, kérelem esetén a kérelmet benyújtó személy, illetve volt ügyvezető lehet megfelelő erre a feladatra. Jelen esetben a volt képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselő a legalkalmasabb, tekintettel arra, hogy korábban több közgyűlést hívott össze és vezetett le. A nagy taglétszámú szövetkezetnél megfelelő információ hiányában a bíróságnak nincs arra lehetősége, hogy a tagok bármelyikét válassza a legfőbb szervi ülés összehívására. Ezért a bíróság Gazda Sándor Endréné volt vezető tisztségviselőt rendelte ki a legfőbb szerv ülésének összehívására.

A szövetkezett közgyűlését a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell összehívni és megtartani, figyelemmel a veszélyhelyzetre vonatkozó jogi szabályok betartására is. E körben a bíróság felhívja a figyelmet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020 (XI.16.) Kormány rendeletre. Ha a közgyűlés megtartására a veszélyhelyzet alatt kerül sor, ezen jogi szabályozást is figyelembe kell venni. Ha pedig a közgyűlés személyes megjelenéssel kerül megtartásra, csak a székhelyén tartható meg, kivéve, ha valamennyi tag megjelenik és mindenki hozzájárul a közgyűlés megtartásához.

A bíróságnak kötelessége a napirendi pontok meghatározása, de csak olyan napirendi pontokat határozhat meg, melyek a társaság törvényes működése helyreállításához elengedhetetlenül szükségesek. Ennél több napirendi pont meghatározása beavatkozást jelentene a társaság döntési autonómiájába. Ezért csak a rendelkező részben feltüntetett napirendi pontokról határozott.

A társaság tagjai a közgyűlés összehívása és megtartása vonatkozásában kötelesek együttműködni a bíróság által kirendelt Gazda Sándor Endréné volt vezető tisztségviselővel. Ha a bíróság által meghatározott határidőben a társaság a törvénysértő állapotot nem szünteti meg a szövetkezet megszűntnek nyilvánítására kerülhet sor és kényszertörlési eljárás lefolytatása után a cégbíróság a cégjegyzékből törölheti a szövetkezetet.

Mindezek alapján a lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban megállapítható volt, hogy a társaság működése törvénysértő, mivel a cégjegyzék adatai szerint a szövetkezetnek jelenleg nincs vezető tisztségviselője, nem valós adatok szerepelnek a cégjegyzékben és a szövetkezet működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (Ctv.74.§ (l) bekezdés b./, c./ és d./ pontjai).

Ezért a bíróság megállapította a társaság jogszabálysértő működését (Ctv. 74.§ (1) bekezdés b./, c./ és d./ pontjai), egyben a társasággal szemben hivatalból kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 81.§ (1) bekezdés d./ pont szerinti intézkedést alkalmazta, valamint figyelmeztette a további mulasztás jogkövetkezményére is (Ctv. 84.§ (1) bekezdés).

Az 1990.évi XCIII. törvény (Itv.) 65.§ (1) bekezdés alapján kötelezte a társaságot az ott írt mértékű törvényességi felügyeleti illetéknek a Magyar Állam javára történő megfizetésére.

A társaság a jogszabálysértő működését akként szüntetheti meg, hogy a felhívó végzésben és az e végzésben feltüntetett törvénysértő adatok változásának cégjegyzékbe történő bejegyzése végett a közgyűlés szabályszerű megtartása után, jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújt be a cégbírósághoz.

A végzés ellen a Ctv. 72.§ (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 389.§-a és a Pp. 365.§ (2) bekezdés b. pontja alapján fellebbezésnek van helye, melyet a társaságnak a Ctv. 72/A.§ (2)-(3) és (5) bekezdései alapján elektronikusan kell előterjesztenie, jogi képviselő útján, a Céginformációs Szolgálaton keresztül történő benyújtással. A fellebbezési illetéket is előzetesen, elektronikusan kell megfizetni, és az erről szóló MÁK igazolást a fellebbezéshez csatolni kell.

Kaposvár, 2020. december 17.

Dr. Ipolyi Róbert s.k.

bíró

A kiadmány hiteléül:

Kovácsné Fekete Katalin

cégszerkesztő

A Kaposvári Törvényszék Cégbírósága 2020. július 22-én Cgt.14-20-000269 számon hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárást a TÁTIKA Szövetkezet ellen.

________________________________________________________________________________

Jogerőre emelkedett a Cégbíróság Cgt.14-19-000746/27 számú végzése.

A tisztségviselői munkakör betöltésének feltétele a szövetkezeti tagsági jogviszony.

A legutóbbi „vezető tisztségviselő” két év és két hónap elteltével saját magát vette fel „szövetkezeti tagnak”, majd 20 nap múlva 2019. augusztus 17-én lemondott. 2019. szeptember 15.-e óta nincs egyetlen tisztségviselője sem a Szövetkezetnek.

A törvényes működés helyreállítása így a Szövetkezeten belül nem biztosítható.

A Cégbíróság hivatalból indított ez ügyben törvényességi felügyeleti eljárást. Remélhetőleg még az idényben megtartható a következő közgyűlés, amelyre egy kompromisszumos napirendi javaslat e honlapon a „2020. évi közgyűlés” menüpont alatt található. Ha ennél jobb születik, az sikernek minősül.

Remélhetőleg professzionális, jóindulatú elnöke, tőle független szakmájához értő felügyelőbizottsági elnöke valamint megfelelő tisztségviselői lesznek a Szövetkezetnek, akik szükség esetén az Alapszabály II.3.2. o.) szerint javasolják a közgyűlésnek a vagyonkezelés és az épületek üzemeltetésének kihelyezését is.

Kelt: 2020. augusztus 20. napján.

________________________________________________________________________________

A Cégbíróság úgy döntött, hogy a 27-es számmal végzödő végzés jogerőre emelkedéséig senki sem hívhat össze közgyűlést. Ezt követően dönt saját vagy más indíttatásából a Szövetkezet további sorsáról: